10 általános ismeret, amit az ipari robotokról tudni kell, ajánlott könyvjelzőzni!
1. Mi az ipari robot? Miből áll? Hogyan mozog? Hogyan kell irányítani? Milyen szerepet tölthet be?
Talán vannak kétségek az ipari robotiparral kapcsolatban, és ez a 10 tudáspont segíthet gyorsan elsajátítani az ipari robotok alapismereteit.
A robot olyan gép, amely a háromdimenziós térben számos szabadságfokkal rendelkezik, és számos antropomorf cselekvést és funkciót képes megvalósítani, míg az ipari robotok az ipari termelésben alkalmazott robotok. Jellemzői: programozhatóság, antropomorfizmus, egyetemesség és mechatronikai integráció.
2. Melyek az ipari robotok rendszerelemei? Mi a megfelelő szerepük?
Hajtásrendszer: olyan átviteli eszköz, amely lehetővé teszi a robot működését. Mechanikai szerkezeti rendszer: több szabadságfokú mechanikai rendszer, amely három fő összetevőből áll: a robotkar testéből, karjaiból és végszerszámaiból. Érzékelő rendszer: belső érzékelőmodulokból és külső érzékelőmodulokból áll, hogy információkat szerezzen a belső és külső környezeti feltételekről. Robotkörnyezeti interakciós rendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az ipari robotok számára, hogy kölcsönhatásba lépjenek és koordinálják a külső környezetben lévő eszközöket. Ember-gép interakciós rendszer: olyan eszköz, ahol a kezelők részt vesznek a robotvezérlésben és kommunikálnak a robottal. Vezérlőrendszer: A robot munkautasítási programja és az érzékelőktől érkező visszajelzések alapján vezérli a robot végrehajtási mechanizmusát a meghatározott mozgások és funkciók elvégzése érdekében.
3. Mit jelent a robot szabadságfoka?
A szabadsági fokok a robot által birtokolt független koordinátatengely-mozgások számát jelentik, és nem tartalmazhatják a megfogó (végszerszám) nyitási és zárási szabadságfokát. Egy tárgy helyzetének és testtartásának leírása a háromdimenziós térben hat szabadságfokot, a pozícióműveletek három szabadságfokot (derék, váll, könyök), a testtartási műveletekhez pedig három szabadságfokot (pitch, yaw, roll) igényel.
Az ipari robotok szabadságfokát rendeltetésüknek megfelelően alakítják ki, amely lehet 6 szabadságfoknál kisebb vagy 6 szabadságfoknál nagyobb.
4. Melyek az ipari robotok főbb paraméterei?
Szabadságfok, ismétlődő pozicionálási pontosság, munkatartomány, maximális munkasebesség és teherbíró képesség.
5. Milyen funkciókat lát el a test és a kar? Milyen problémákra kell figyelni?
A törzs egy olyan alkatrész, amely megtámasztja a karokat, és általában olyan mozgásokat hajt végre, mint például az emelés, az elfordulás és a dőlés. A törzs tervezésekor kellő merevséggel és stabilitással kell rendelkeznie; A gyakorlatnak rugalmasnak kell lennie, és az emeléshez és leengedéshez használt vezetőhüvely hossza nem lehet túl rövid, hogy elkerülje az elakadást. Általában kell lennie egy vezetőeszköznek; A szerkezeti elrendezésnek ésszerűnek kell lennie. A kar olyan alkatrész, amely támogatja a csukló és a munkadarab statikus és dinamikus terheléseit, különösen nagy sebességű mozgás során, amely jelentős tehetetlenségi erőket generál, ütéseket okozva és befolyásolja a pozicionálás pontosságát.
A kar tervezésekor ügyelni kell a magas merevségi követelményekre, a jó vezetésre, a könnyű súlyra, a sima mozgásra és a nagy pozicionálási pontosságra. A többi átviteli rendszernek a lehető legrövidebbnek kell lennie az átvitel pontosságának és hatékonyságának javítása érdekében; Az egyes komponensek elrendezésének ésszerűnek kell lennie, a működésnek és a karbantartásnak pedig kényelmesnek kell lennie; A különleges körülmények különös figyelmet igényelnek, és magas hőmérsékletű környezetben figyelembe kell venni a hősugárzás hatását. Korrozív környezetben meg kell fontolni a korrózió megelőzését. A veszélyes környezetekben figyelembe kell venni a zavargások megelőzését.
6. Mi a fő funkciója a csukló szabadságfokainak?
A csukló szabadsági foka főként a kéz kívánt testtartásának eléréséhez szükséges. Annak érdekében, hogy a kéz a térben tetszőleges irányban állhasson, szükséges, hogy a csukló el tudja forgatni a három X, Y és Z koordinátatengelyt a térben. Három szabadsági fokozata van: billenés, dőlés és elhajlás.
7. A Robot End Tools funkciója és jellemzői
A robotkéz a munkadarabok vagy szerszámok megfogására szolgáló alkatrész, és egy független alkatrész, amely karmokkal vagy speciális szerszámokkal rendelkezik.
8. Melyek a befogási elven működő végszerszámok? Milyen konkrét űrlapokat tartalmaznak?
A befogási elv szerint a végszorító kezek két típusra oszthatók: a szorító típusok közé tartozik a belső támasztó típus, a külső szorító típus, a transzlációs külső szorító típus, a horog típus és a rugó típusa; Az adszorpciós típusok közé tartozik a mágneses szívás és a légszívás.
9. Milyen különbségek vannak a hidraulikus és pneumatikus erőátvitel között a működési erő, a sebességváltó teljesítmény és a vezérlési teljesítmény tekintetében?
Üzemi teljesítmény. A hidraulikus nyomás jelentős lineáris mozgást és forgóerőt tud generálni, 1000-8000 N megfogó tömeggel; A légnyomás kisebb lineáris mozgási és forgási erőket tud elérni, és a megfogó tömeg kisebb, mint 300 N.
Erőátviteli teljesítmény. A hidraulikus kompressziós kis sebességváltó stabil, ütésmentes és alapvetően átviteli késleltetés nélkül, akár 2 m/s-ig érzékeny mozgási sebességet tükröz; Az alacsony viszkozitású, kis csővezeték-veszteséggel és nagy áramlási sebességgel rendelkező sűrített levegő nagyobb sebességet érhet el, de nagy sebességnél gyenge a stabilitása és súlyos behatása van. Általában a henger 50-500 mm/s.
A teljesítmény szabályozása. A hidraulikus nyomás és az áramlási sebesség könnyen szabályozható, és fokozatmentes sebességszabályozással állítható; Az alacsony fordulatszámú légnyomást nehéz szabályozni és pontosan meghatározni, ezért a szervovezérlés általában nem történik meg.
10. Mi a teljesítménybeli különbség a szervomotorok és a léptetőmotorok között?
A szabályozási pontosság eltérő (a szervomotorok vezérlési pontosságát a motortengely hátsó végén található forgójeladó garantálja, a szervomotorok szabályozási pontossága pedig nagyobb, mint a léptetőmotoroké); Eltérő alacsony frekvenciájú jellemzők (a szervomotorok nagyon simán működnek, és alacsony fordulatszámon sem tapasztalnak vibrációt. Általában a szervomotorok jobb alacsony frekvenciájú teljesítményt nyújtanak, mint a léptetőmotorok); Különböző túlterhelési képességek (a léptetőmotorok nem rendelkeznek túlterhelési képességgel, míg a szervomotorok erős túlterhelési képességekkel rendelkeznek); Különböző működési teljesítmények (nyílt hurkú vezérlés léptetőmotorokhoz és zárt hurkú vezérlés AC szervo hajtásrendszerekhez); A sebességreakció teljesítménye eltérő (az AC szervorendszer gyorsulási teljesítménye jobb).
Feladás időpontja: 2023. december 01
